Abraham Maslow személyiségelmélete valójában az emberi szükségletekre vonatkozik,
melyek mint a cselekvés hajtóerői hatnak. Szerinte az emberi lények
viselkedését ki nem elégített szükségletek motiválják, és bizonyos alsóbbrendű
szükségleteket ki kell elégíteni mielőtt a felsőbbrendű szükségletek
kielégítésére sor kerülne.
Eltérően más kutatóktól, nem a patológiás valamint egyszerű, hétköznapi személyek tanulmányozásával foglalkozott, hanem olyan kiemelkedő személyeket célzott meg, mint Einstein, Elenaor Roosevelt és mások. Ez teljesen eltért a kutatások megszokott menetétől. Freud a feltételezett racionális lényt, az embert, ösztön állatként írta le, Skinner madarakat és fehér egereket alkalmazott kutatásaihoz, melyben a motivációs modellek egyszerű megerősítőkhöz, élelem, víz, büntetés elkerüléséhez kötődtek. Maslow ezekről a szerzőkről azt vallotta, hogy kizárólag az állati viselkedést írták le, elkerülte a figyelmüket az emberek közötti különbségek feltárása.
Maslow szükséglet-hierarchiája alternatívaként jelenik meg a freudi és skinneri determinizmus mellett. Úgy véli, hogy az emberek alapvetően öntudatos, önvezérlésű lények, akik szeretetre illetve fejlődésre vágynak. Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a ciklusosan kirobbanó háborúkat, a gyilkosságokat, de ez nem azt jelenti, hogy ezek az erőszakos emberi természet velejárói. Maslow szerint erőszak akkor jelenik meg, amikor a személyt valamely szükséglete kielégítésében meggátolják. A vallási háborúk például, freudi értelmezésben az emberi agresszív ösztönökre vezethetőek vissza, ilyenkor ezek gátlástalan formában kitörnek, a vallásosság mögé történő rejtőzködés pedig egy védekező mechanizmus, racionalizáció, mely segítségével az elfogadhatatlan tudattartalmaknak egy logikus magyarázatot keresünk. Maslowi értelmezésben ugyanez az esemény az önmegvalósítási szükséglet kielégítésének meggátolásából fakad, akkor hajtunk végre agresszív cselekedeteket ha frusztrációt élünk át. Más szavakkal, azok a személyek, akiknek az alacsonyabb rendű szükségleteinek kielégítése, például a biztonsági szükséglet, akadályozva van, önmagukat erőszakos cselekedtek révén védik meg. Végeredményben tehát az emberek nem azért erőszakosak, mert ez örömet szerez számukra.
Maslow elméletének megfelelően, általános típusú szükségletek léteznek (fiziológiai, biztonsági, szeretet és megbecsülés), melyeket ki kell elégíteni ahhoz, hogy a személy nagylelkűen, egocentrizmus nélkül tudjon cselekedni. A szükségletek mint előfeltételek hatnak, rendelkezünk minden adott pillanatban egy domináns szükséglettel, amelynek maximális hatása van a viselkedésre. Egy tini lány például félhet attól, hogy a csoport nem fogadja el. Ennek következményeképpen heroint kezd el fogyasztani, mely biztosítja számára a normális szociális beilleszkedést, de a heroinfogyasztást a valahová való tartozás szükségletének ki nem elégítettsége motiválja.
Maslow az embereket mozgató szükségleteket 5 kategóriába sorolta, melyeket hierarchikus szerkezetűnek képzelt el. A hierarchia alsó szintjén levő szükségletek már az állatoknál is megjelennek, míg a felsőbbrendű szükségletek kifejezetten az emberre jellemzőek.
Elégedetlen volt a pszichoanalízis motivációs elméletével, ezért kidolgozta sajátját: a szükségleteknek létezik egy hierarchiája (szükséglethierarchia), mely az alapvető biológiai szükségletektől komplex pszichológiai motivációkig terjed (l. az ábrát a könyvben). Az egyik szinten levő szükségleteket ki kell elégíteni ahhoz, hogy a magasabb szintre léphessünk. A legmagasabb szintű motívum az önmegvalósítás (csak azt követően valósítható meg, miután minden más szükséglet kielégülést nyert).
Célként tűzte maga elé az önmegvalósító emberek vizsgálatát (Thomas Jefferson, Abraham Lincoln, Albert Einstein, Eleanor Roosevelt)
Az önmegvalósítás tünékeny pillanatait csúcsélménynek nevezi (jellemzője a boldogság és kielégültség), mely változó intenzitással és különböző kontextusokban jelenhet meg.
Fiziológiás szükségletek
A legalapvetőbb szükségletek, olyan elemekhez kötődnek, mint levegő, élelem, alvás, víz stb. Amennyiben ezek a szükségletek nincsenek kielégítve, betegnek, ingerlékenynek és kényelmetlenül érezzük magunkat, fájdalmaink vannak, ezek az érzések a minél hamarabbi homeosztázis visszaállítására irányítanak bennünket. Maslow szerint más dolgokra való (munka, szórakozás stb.) gondolás, más tevékenységek kivitelezése kizárólag ezen szükségletek kielégítése után történhet.
Biztonsági szükségletek
Mind az állatvilágban mind az emberek esetében alapvető szükséglet az, hogy biztonságban érezze otthonát, saját magát és utódait. Evolúciós szempontból a faj- és az egyedfenntartást jelöli, éppen ezért szoros összefüggést mutat az agresszivitással. Az agresszivitás az etológusok magyarázatában nem más, mint saját magunk vagy a faj biztonságát célzó eljárás. Állatoknál táplálékszerzésnél, utódok létrehozásakor, saját, illetve utódok testi épségének megvédésénél kerül sor agresszióra. Ilyen esetekben a hangsúly a biztonság fenntartására irányul, mivel hatalmi harcoknak is az a végső célja, hogy a faj legerősebb tagjai kerüljenek a csoport élére, illetve ezek nemzenek utódokat.
Az emberek esetében a biztonsági szükségletek az otthonra illetve a családra terjednek ki. Amennyiben valaki veszélyeztetve érzi saját vagy családtagjai biztonságát, ez a szükséglete válik uralkodóvá. Azok a gyermekek például, akik otthon erőszakot élnek át, nem tudnak elmozdulni a hierarchia felsőbb szintjeire, mivel állandóan a saját biztonságukra gondolnak. A társadalmi elszigetelődésnek egyik oka lehet a biztonság hiánya, éppen ezért főleg a nagyvárosi emberek gyakran fordulnak a vallás irányába, mivel itt legalábbis a halál után egy biztonságos világot ígérnek.
Szeretet iránti szükséglet
Ez a szükséglet magába foglalja a valahová való tartozás igényét. Az emberek alapvető kívánsága, hogy valamilyen társadalmi csoportosulásokhoz tartozzanak: iskolai baráti társaság, vallási csoportok, klubok, család stb. Szükségünk van arra, hogy úgy érezzük, mások szeretnek és elfogadnak minket.
A szeretet iránti szükséglet alapjait mind a pszichoanalitikus iskola, mind a behaviorista iskola képviselői kutatták, a központi kérdés a gyermeki ragaszkodás kialakulásának mechanizmusa volt. A behavioristák szerint a gyermek azért kezd el ragaszkodni a mamájához, mert ez mint másodlagos megerősítő van jelen az életében, az édesanya elégíti ki a primer szükségleteket (élelem, biztonság stb.) és ennek következményében alakul ki a ragaszkodás. Freud szerint a ragaszkodás egy alapösztön, mely már a születés pillanatában hat, és a velünk hasonló egyedek irányában nyilvánul meg. Köhler majmokkal végzett kísérleteivel vizsgálta, hogy a két ellentétes nézőpont közül melyik takarja a valóságot. A kismajmokat születésük pillanatában elválasztották anyjuktól és egy olyan ketrecbe helyezték, melyben egy "szőranya" és egy "drótanya" volt elhelyezve. A kismajom táplálékot mindig a drótanyán kapott. A kísérletben azt vizsgálták, hogy mennyi időt tölt az egyes bábukon. Az eredmények azt mutatták, hogy a nap nagy részét a kismajom a szőranyán tölti, gyakorlatilag csak enni jár át a drótanyára. Amennyiben a behaviorista álláspont bizonyult volna igaznak, akkor a kismajom a drótanyán kellett volna töltsön több időt, mivel ez biztosította a táplálékot. Mivel nem így történt, arra következtethetünk, hogy a saját fajtársainkhoz történő ragaszkodás, mint alapösztön jelenik meg, nem kapcsolódik különböző megerősítésekhez.
A reklámok általában kihasználják ezt a szükségletet, a valahová való tartozás szükségletét, mivel akár cigaretta-, akár kávé- akár sörreklámról van szó, az embereket mindig társas környezetben jelenítik meg.
Megbecsülés iránti szükséglet
A megbecsülés-iránti szükséglet két típusát különíthetjük el. Az első az önmegbecsülés, mely a feladatok teljesítéséből, illetve a kompetencia érzésből fakad. A második típusa a környezet részéről nyújtott figyelemre, illetve elismerésre vonatkozik. Minden ember számára fontos, hogy kompetensnek érezze magát, s összefüggően a szeretet iránti szükséglettel elvárja, hogy mások odafigyeljenek rá - ez hatalmat biztosít számára. Gyakran előfordul, hogy azok a személyek, akiknek az összes alsóbbrendű szükséglete ki van elégítve, de a megbecsülés, hatalom iránti szükségleteik valamilyen módon akadályozva vannak, olyan tevékenységekben keresnek kompenzálást, mint az autóvezetés; gyorsan és agresszíven vezetnek, ilyenkor kompetensnek érzik magukat: "Figyeljetek rám, én mindenkit meg tudok előzni".
Önmegvalósítás iránti szükséglet
Az önmegvalósítás iránti szükséglet alapvető kívánság arra, hogy állandóan jó és még jobb eredményeket érjek el, jobb legyek másoknál és érjek el mindent, amit valaki képes lehet elérni. Az emberek szükségét érzik annak, hogy valami maradandót alkossanak, ehhez megpróbálják maximalizálni potencialitásaikat, és olyan elfoglaltságokat keresnek (munkahely, hobby), melyek a legtöbb lehetőséggel kecsegtetik. Összefoglalva: maradandót úgy tudsz alkotni, ha írsz egy könyvet, gyerekeid lesznek, vagy ültetsz egy fát.
(Forrás: net)
Eltérően más kutatóktól, nem a patológiás valamint egyszerű, hétköznapi személyek tanulmányozásával foglalkozott, hanem olyan kiemelkedő személyeket célzott meg, mint Einstein, Elenaor Roosevelt és mások. Ez teljesen eltért a kutatások megszokott menetétől. Freud a feltételezett racionális lényt, az embert, ösztön állatként írta le, Skinner madarakat és fehér egereket alkalmazott kutatásaihoz, melyben a motivációs modellek egyszerű megerősítőkhöz, élelem, víz, büntetés elkerüléséhez kötődtek. Maslow ezekről a szerzőkről azt vallotta, hogy kizárólag az állati viselkedést írták le, elkerülte a figyelmüket az emberek közötti különbségek feltárása.
Maslow szükséglet-hierarchiája alternatívaként jelenik meg a freudi és skinneri determinizmus mellett. Úgy véli, hogy az emberek alapvetően öntudatos, önvezérlésű lények, akik szeretetre illetve fejlődésre vágynak. Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a ciklusosan kirobbanó háborúkat, a gyilkosságokat, de ez nem azt jelenti, hogy ezek az erőszakos emberi természet velejárói. Maslow szerint erőszak akkor jelenik meg, amikor a személyt valamely szükséglete kielégítésében meggátolják. A vallási háborúk például, freudi értelmezésben az emberi agresszív ösztönökre vezethetőek vissza, ilyenkor ezek gátlástalan formában kitörnek, a vallásosság mögé történő rejtőzködés pedig egy védekező mechanizmus, racionalizáció, mely segítségével az elfogadhatatlan tudattartalmaknak egy logikus magyarázatot keresünk. Maslowi értelmezésben ugyanez az esemény az önmegvalósítási szükséglet kielégítésének meggátolásából fakad, akkor hajtunk végre agresszív cselekedeteket ha frusztrációt élünk át. Más szavakkal, azok a személyek, akiknek az alacsonyabb rendű szükségleteinek kielégítése, például a biztonsági szükséglet, akadályozva van, önmagukat erőszakos cselekedtek révén védik meg. Végeredményben tehát az emberek nem azért erőszakosak, mert ez örömet szerez számukra.
Maslow elméletének megfelelően, általános típusú szükségletek léteznek (fiziológiai, biztonsági, szeretet és megbecsülés), melyeket ki kell elégíteni ahhoz, hogy a személy nagylelkűen, egocentrizmus nélkül tudjon cselekedni. A szükségletek mint előfeltételek hatnak, rendelkezünk minden adott pillanatban egy domináns szükséglettel, amelynek maximális hatása van a viselkedésre. Egy tini lány például félhet attól, hogy a csoport nem fogadja el. Ennek következményeképpen heroint kezd el fogyasztani, mely biztosítja számára a normális szociális beilleszkedést, de a heroinfogyasztást a valahová való tartozás szükségletének ki nem elégítettsége motiválja.
Maslow az embereket mozgató szükségleteket 5 kategóriába sorolta, melyeket hierarchikus szerkezetűnek képzelt el. A hierarchia alsó szintjén levő szükségletek már az állatoknál is megjelennek, míg a felsőbbrendű szükségletek kifejezetten az emberre jellemzőek.
Elégedetlen volt a pszichoanalízis motivációs elméletével, ezért kidolgozta sajátját: a szükségleteknek létezik egy hierarchiája (szükséglethierarchia), mely az alapvető biológiai szükségletektől komplex pszichológiai motivációkig terjed (l. az ábrát a könyvben). Az egyik szinten levő szükségleteket ki kell elégíteni ahhoz, hogy a magasabb szintre léphessünk. A legmagasabb szintű motívum az önmegvalósítás (csak azt követően valósítható meg, miután minden más szükséglet kielégülést nyert).
Célként tűzte maga elé az önmegvalósító emberek vizsgálatát (Thomas Jefferson, Abraham Lincoln, Albert Einstein, Eleanor Roosevelt)
Az önmegvalósítás tünékeny pillanatait csúcsélménynek nevezi (jellemzője a boldogság és kielégültség), mely változó intenzitással és különböző kontextusokban jelenhet meg.
Fiziológiás szükségletek
A legalapvetőbb szükségletek, olyan elemekhez kötődnek, mint levegő, élelem, alvás, víz stb. Amennyiben ezek a szükségletek nincsenek kielégítve, betegnek, ingerlékenynek és kényelmetlenül érezzük magunkat, fájdalmaink vannak, ezek az érzések a minél hamarabbi homeosztázis visszaállítására irányítanak bennünket. Maslow szerint más dolgokra való (munka, szórakozás stb.) gondolás, más tevékenységek kivitelezése kizárólag ezen szükségletek kielégítése után történhet.
Biztonsági szükségletek
Mind az állatvilágban mind az emberek esetében alapvető szükséglet az, hogy biztonságban érezze otthonát, saját magát és utódait. Evolúciós szempontból a faj- és az egyedfenntartást jelöli, éppen ezért szoros összefüggést mutat az agresszivitással. Az agresszivitás az etológusok magyarázatában nem más, mint saját magunk vagy a faj biztonságát célzó eljárás. Állatoknál táplálékszerzésnél, utódok létrehozásakor, saját, illetve utódok testi épségének megvédésénél kerül sor agresszióra. Ilyen esetekben a hangsúly a biztonság fenntartására irányul, mivel hatalmi harcoknak is az a végső célja, hogy a faj legerősebb tagjai kerüljenek a csoport élére, illetve ezek nemzenek utódokat.
Az emberek esetében a biztonsági szükségletek az otthonra illetve a családra terjednek ki. Amennyiben valaki veszélyeztetve érzi saját vagy családtagjai biztonságát, ez a szükséglete válik uralkodóvá. Azok a gyermekek például, akik otthon erőszakot élnek át, nem tudnak elmozdulni a hierarchia felsőbb szintjeire, mivel állandóan a saját biztonságukra gondolnak. A társadalmi elszigetelődésnek egyik oka lehet a biztonság hiánya, éppen ezért főleg a nagyvárosi emberek gyakran fordulnak a vallás irányába, mivel itt legalábbis a halál után egy biztonságos világot ígérnek.
Szeretet iránti szükséglet
Ez a szükséglet magába foglalja a valahová való tartozás igényét. Az emberek alapvető kívánsága, hogy valamilyen társadalmi csoportosulásokhoz tartozzanak: iskolai baráti társaság, vallási csoportok, klubok, család stb. Szükségünk van arra, hogy úgy érezzük, mások szeretnek és elfogadnak minket.
A szeretet iránti szükséglet alapjait mind a pszichoanalitikus iskola, mind a behaviorista iskola képviselői kutatták, a központi kérdés a gyermeki ragaszkodás kialakulásának mechanizmusa volt. A behavioristák szerint a gyermek azért kezd el ragaszkodni a mamájához, mert ez mint másodlagos megerősítő van jelen az életében, az édesanya elégíti ki a primer szükségleteket (élelem, biztonság stb.) és ennek következményében alakul ki a ragaszkodás. Freud szerint a ragaszkodás egy alapösztön, mely már a születés pillanatában hat, és a velünk hasonló egyedek irányában nyilvánul meg. Köhler majmokkal végzett kísérleteivel vizsgálta, hogy a két ellentétes nézőpont közül melyik takarja a valóságot. A kismajmokat születésük pillanatában elválasztották anyjuktól és egy olyan ketrecbe helyezték, melyben egy "szőranya" és egy "drótanya" volt elhelyezve. A kismajom táplálékot mindig a drótanyán kapott. A kísérletben azt vizsgálták, hogy mennyi időt tölt az egyes bábukon. Az eredmények azt mutatták, hogy a nap nagy részét a kismajom a szőranyán tölti, gyakorlatilag csak enni jár át a drótanyára. Amennyiben a behaviorista álláspont bizonyult volna igaznak, akkor a kismajom a drótanyán kellett volna töltsön több időt, mivel ez biztosította a táplálékot. Mivel nem így történt, arra következtethetünk, hogy a saját fajtársainkhoz történő ragaszkodás, mint alapösztön jelenik meg, nem kapcsolódik különböző megerősítésekhez.
A reklámok általában kihasználják ezt a szükségletet, a valahová való tartozás szükségletét, mivel akár cigaretta-, akár kávé- akár sörreklámról van szó, az embereket mindig társas környezetben jelenítik meg.
Megbecsülés iránti szükséglet
A megbecsülés-iránti szükséglet két típusát különíthetjük el. Az első az önmegbecsülés, mely a feladatok teljesítéséből, illetve a kompetencia érzésből fakad. A második típusa a környezet részéről nyújtott figyelemre, illetve elismerésre vonatkozik. Minden ember számára fontos, hogy kompetensnek érezze magát, s összefüggően a szeretet iránti szükséglettel elvárja, hogy mások odafigyeljenek rá - ez hatalmat biztosít számára. Gyakran előfordul, hogy azok a személyek, akiknek az összes alsóbbrendű szükséglete ki van elégítve, de a megbecsülés, hatalom iránti szükségleteik valamilyen módon akadályozva vannak, olyan tevékenységekben keresnek kompenzálást, mint az autóvezetés; gyorsan és agresszíven vezetnek, ilyenkor kompetensnek érzik magukat: "Figyeljetek rám, én mindenkit meg tudok előzni".
Önmegvalósítás iránti szükséglet
Az önmegvalósítás iránti szükséglet alapvető kívánság arra, hogy állandóan jó és még jobb eredményeket érjek el, jobb legyek másoknál és érjek el mindent, amit valaki képes lehet elérni. Az emberek szükségét érzik annak, hogy valami maradandót alkossanak, ehhez megpróbálják maximalizálni potencialitásaikat, és olyan elfoglaltságokat keresnek (munkahely, hobby), melyek a legtöbb lehetőséggel kecsegtetik. Összefoglalva: maradandót úgy tudsz alkotni, ha írsz egy könyvet, gyerekeid lesznek, vagy ültetsz egy fát.
(Forrás: net)
