NŐK

Látogatók száma

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: MENOPAUZA. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: MENOPAUZA. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. április 1., szombat

10 + 1 mítosz a nőiségről és a változókorról

Képtalálat a következőre: „menopauza”Képtalálat a következőre: „menopauza”Képtalálat a következőre: „menopauza”

Az anyák lányaiknak nem csak genetikai örökségüket, de a családi legendárium nőiséggel kapcsolatos történeteit is továbbadják. 
Gyakran mesélnek arról, milyen a szülés, hogyan lehet kibírni a klimaxot stb. Az így keletkező mítoszok azonban néha tévhiteken alapulnak. 
A családból hozott női szerepfelfogások és hiedelmek makacsul tartják magukat, ráadásul keverednek a sajtóból, edzőtermekben, baráti társaságokban felszedett normákkal és tévhitekkel. 
Mindezekre rárakódnak a női élet különféle szakaszaihoz kapcsolódó társadalmi elvárások, előítéletek. 
A végére olyan helyzet állhat elő, melyben egy normális élettani folyamat is akár félelmetes, nehezen túlélhető purgatóriumként jelenik meg, amiben nőiességétől megfoszttatik és szikkadt öregasszonnyá alakul át a nő. 

Endokrinológushoz fordultunk, hogy tudományos alapon tegyünk rendet a menopauza hormonális változásaihoz kapcsolódó mitikus elképzelésekben. 

1. Aki korán kezd menstruálni, azt fiatalabb korban éri a menopauza is. 
 Ez alighanem népi megfigyelés, nincs ezt megerősítő kutatás. Átlagosan 51 éves kor körül következik be a menopauza, amit egy 5-8 évig tartó életszakasz, a változás kora, azaz a klimaktérium előz meg.

 2. Aki sok szóját fogyaszt, meg sem érzi a változókor kellemetlenségeit.
 A szójában fitoösztrogének, izoflavonok vannak, amelyeknek lehetnek ösztrogénszerű hatásai, pozitív és negatív irányúak is. Kifejezetten erre irányuló tudományos kutatásokat azonban még nem végeztek. 

 3. Hormonpótlást csak nagyon súlyos tünetek esetén javasol az orvos. 
 Attól függ, kihez fordulunk. Míg a nőgyógyászok szívesen kezelik betegeiket hormonkészítményekkel, addig a belgyógyászok – a lehetséges mellékhatások miatt – jellemzően óvatosabbak. Általában minél kisebb hormontartalmú, kombinált gyógyszereket ajánlatos alkalmazni. A hormonpótlás kockázatait illetően az endokrinológia jelenlegi álláspontja szerint öt éven túli használatnál 20-30 százalékkal emelkedik az emlőrák kockázata, a méhtestráké pedig 8-10-szeresére nő a csak ösztrogént tartalmazó gyógyszerrel összefüggésben. Épp ezért inkább kombinált (ösztrogén és progeszteron tartalmú) készítményeket szoktak felírni. Azoknál a nőknél, akiknek a méhét eltávolították, elegendő csak ösztrogént adni. A hormonkezelés elkezdésénél sokat számíthat az is, hogy a páciens mennyire érzi ennek szükségességét. A menopauza normális élettani folyamat, nem betegség. Ha az életminőséget jelentősen megnehezítik a tünetek, akkor ezeket érdemes enyhíteni. 

4. A hormonkezelés csökkenti a csontritkulás kockázatát is. 
 A hormonpótlás a legtöbb olyan tünetre jól hat, amely az ösztrogénhiány miatt jelentkezik, így például a nyálkahártyák, a hámszövetek és a haj elvékonyodására, illetve a csontanyagcserére is. Ugyanakkor a csontsűrűség csökkenésére speciálisabb, kevesebb mellékhatással járó szereket érdemes alkalmazni, a hüvelyszárazságra pedig hatékonyabbak a helyileg alkalmazható szerek (pl. krémek, kúpok). 

 5. A test elformátlanodik, elhájasodik, hiába minden torna és diéta. 
 Sajnos a hízás az életkor előrehaladtával gyakoribb. Pontosabban a zsír eloszlása változik látványosan: attól kezdve nem combra, fenékre híznak a nők, hanem hasra. Csökken az izomtömeg – ez többek között a növekedési hormon korral járó csökkenésével függ össze. Sporttal azonban valamelyest ellensúlyozni lehet ezeket a folyamatokat. Nem könnyű, mert azt, hogy a keletkező zsír ne a hasra rakódjon le leginkább, sajnos nem lehet befolyásolni. 

 6. Megsínyli a párkapcsolat, hogy a menopauza csökkenti a szexuális vágyat. 
 A libidó esetleges lanyhulása nem az ösztrogén-, hanem a tesztoszteronszint csökkenésével magyarázható, de ez nem törvényszerű. Sok nőnek inkább a hüvelyszárazság, illetve a test átalakulása miatti önértékelési zavarok csökkenhetik a nemi vágyát. A hormonális változások tehát legfeljebb áttételesen hatnak: a hüvely és a húgycső nyálkahártyája vékonyodik – ettől csökken a váladék mennyisége, könnyebben alakulnak ki fertőzések, diszkomfortérzés, illetve esetenként fájdalom jelentkezhet.

 7. Ha jön a változókor, oda a jó alvás. 
 A menopauza nem feltétlenül jár együtt álmatlansággal. A hormonális változások miatt ugyan előfordulhatnak rövidebb-hosszabb éjszakai hőhullámok, de ezekből még nem lesz álmatlanság. A rossz alvás inkább valamilyen pszichiátriai betegség – depresszió, szorongás – első tüneteként jelentkezhet.

 8. Csak a szív- és érrendszeri betegségekre genetikailag hajlamos egyéneknél nő az infarktus, stroke, magas vérnyomás és egyéb betegségek kialakulásának a veszélye. 
 Ez sajnos nem feltétlenül igaz. Az ösztrogén érvédő szerepe csökken a hormon mennyiségének fogyatkozásával párhuzamosan, ezért a nők 70 éves korukra épp olyan veszélyeztetettek lesznek e tekintetben, mint a férfiak. Az egészséges, fogamzóképes korú nőknél a koleszterinszintek optimálisak, míg a változókorban ez az egyensúly megbomlik: inkább a „rossz” koleszterin (LDL) termelődik, illetve nő az összkoleszterin-szint. Ez érelmeszesedésre hajlamosít, ami pedig emeli a vérnyomást. Hasonlóképpen hat az ösztrogén csökkenése a daganatos elváltozások kialakulására is, azáltal, hogy az ösztrogén nem tudja kifejteni antioxidáns hatását. Erre a rizikótényezőre azonban nem igazán lehet hormonpótlással hatni. 

 9. A változókorban megszűnik a női hormonok termelődése. 
 Ugyan az ösztrogénszint csökkenése egy idő után megáll, a hormonok mennyisége mégsem nullázódik le a szervezetben, hiszen nemcsak a petefészek termeli ezt a hormont, hanem a mellékvese és a zsírszövet is. 

 10. Ha már néhány hónapja kimarad a menzesz, nem lehet teherbe esni. 
 Ha elkezd elmaradozni a menstruáció, akkor is előfordulhat még peteérés, tehát nagyon ritka esetben teherbe lehet esni. Akkor mondhatjuk, hogy bekövetkezett a menopauza időszaka, ha már 12 hónapja nincs, és előtte is igen rendszertelenül zajlott a menstruáció. 

 + 1: A férfiklimax a feministák rosszindulatú elmeszüleménye. 
 A férfiaknál a tesztoszteron csökkenése okozhat kellemetlen tüneteket: elsősorban a libidó csökkenését, merevedési zavart, ingerlékenységet és csontsűrűség-csökkenést. A folyamat 50 éves kor körül kezdődik, de sokkal lassabb, emiatt a „férfiklimax” általában nem jár olyan erős, nyilvánvaló tünetekkel, mint női megfelelője. A férfiak életük végéig nemzőképesek maradhatnak. 

 (Forrás:hvg.hu)

2010. november 21., vasárnap

MENOPAUZA



A menopauza sokak félelmével ellentétben nem szünteti meg a nőiességet és a szexuális életet, sőt sokakra felszabadítólag hat, hogy már nem kell aggódni a terhesség és a menstruáció miatt.
A menopauza szó szerinti jelentése: a menstruáció vége. Mivel a menopauzát megelőző néhány év során a vérzések általában rendszertelenné válnak és több hónapos kimaradások fordulhatnak elő, a menopauza akkor válik biztossá, ha egy év elteltével sem jelentkezik új menstruáció.
A menopauza természetes biológiai állapot, amely a termékenység korának végét jelenti. Ettől függetlenül a menopauza kellemetlen testi tüneteket és érzelmi labilitást, veszteségérzést okozhat.
Tévhitek és igazság
A menopauza nem az élet végét jelzi!
A menopauza nem jár a nőiesség és a szexuális élet elvesztésével!
A hormonális változásokon túl a menopauzához kapcsolódó tévhitek is felelősek az érzelmi megrázkódtatás miatt. Először is, a menopauza még nem jelenti azt, hogy az élet a végéhez közeledik, általában majdnem annyi van hátra az életből, mint amennyi eltelt. Másodszor, a menopauza nem fogja megszüntetni a nőiességét és a szexuális életét. Sőt lehet, hogy idővel Ön azon nők közé fog tartozni, akikre felszabadítólag hat, hogy már nem kell aggódni a terhesség és a menstruáció miatt.
Noha a menopauza nem betegség, a kialakult tünetek (és nem csak a súlyosak) kezelhetőek, és a páciens kérésére kezelendőek is. Sokféle terápia áll rendelkezésre, az életviteli módosításoktól kezdve a hormonpótlásig.
Milyen tünetek kísérik a menopauzát?
A menopauza az utolsó menstruáció, amelyet egy év elteltével állapíthatunk meg hitelt érdemlően. A petefészek aktivitása azonban már a menopauza előtt, a 30-as életévek végén csökkenni kezd, egyre kevesebb ösztrogént és progeszteront termel a női ciklus során, egyre kevesebb tüsző érik meg havonta, és a petesejt kiszabadulása (ovuláció) egyre kiszámíthatatlanabb lesz.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Érdemes orvoshoz fordulni a klimax időszakában, hogy az öregedéssel együtt járó betegségekkel szemben idejében lehessen megelőző intézkedéseket tenni.
Ha Ön szexuális életet él és kimaradt egy menstruációja, először a terhességet kell kizárni vagy megerősíteni. A modern terhességi tesztekkel ezt Ön is biztonságosan megteheti.
Azonnal forduljon orvoshoz, ha menopauza után hüvelyi vérzést tapasztal!
A menopauza természetes jelenség, ám ha Önt aggasztja a rendszertelen menstruáció, a hőhullámok, beszéljen orvosával! Orvosa ellenőrizheti a follikulus stimuláló hormon és az ösztrogén szintjét vérvizsgálat segítségével. A menopauza során az follikulus stimuláló hormon szintje magas, az ösztrogénszint kicsi. Orvosa pajzsmirigy hormon-vizsgálat elvégzését is javasolhatja, mivel a pajzsmirigy alulműködése a menopauzához hasonló tüneteket okozhat.
A menstruáció jellege is megváltozhat, rövidebb vagy éppen hosszabb lesz, erőteljesebb vagy kevésbé erőteljes, gyakoribb vagy ritkább. A menopauza előtt a vérzések rendszertelenné válnak, nagyon ritka, hogy az utolsó menstruációt megelőzően minden hónapban legyen vérzés. A termékenység ezekkel a változásokkal párhuzamosan csökken.
A menopauza többnyire 48 és 52 éves kor között alakul ki. Korai jelei már az utolsó vérzés első évfordulója előtt megjelennek:  hőhullámok, rossz közérzet, alvászavar, érzelmi labilitás.
Vannak tünetek, amelyek csak évekkel a menopauza után fejlődnek ki: hasi típusú elhízás, hajritkulás,                            a nemi szervek szőrzetének megritkulása, hüvelyi szárazság, a mellek megereszkedése.


A klimax
A menopauzát kb. 5-6 évvel megelőző majd 5-6 évvel követő időszakot klimaktériumnak vagy röviden klimaxnak nevezzük.
Premenopauza (menopauza előtti időszak). Ezt az időszakot perimenopauzának is nevezik, ami pontatlan, mert szó szerint menopauza körüli (és nem előtti) időszakot jelent. A prémenopauza során már jelentkezhet a menopauza néhány tünete, de menstruáció - általában szabálytalan időközönként - még van. A hormonszintek szeszélyesen alakulnak, ezért már megjelenhetnek a hőhullámok és az érzelmi labilitás. Terhesség igen kis eséllyel, de még bekövetkezhet.
Posztmenopauza (menopauza utáni időszak). A petefészkek sokkal kevesebb ösztrogént állítanak elő (végül szinte semennyit sem), már egyáltalán nem termelnek progreszteront, nincs ovuláció és nem alakulhat ki terhesség sem.
(Forrás: WEBBeteg)