NŐK

Látogatók száma

2017. április 1., szombat

10 + 1 mítosz a nőiségről és a változókorról

Képtalálat a következőre: „menopauza”Képtalálat a következőre: „menopauza”Képtalálat a következőre: „menopauza”

Az anyák lányaiknak nem csak genetikai örökségüket, de a családi legendárium nőiséggel kapcsolatos történeteit is továbbadják. 
Gyakran mesélnek arról, milyen a szülés, hogyan lehet kibírni a klimaxot stb. Az így keletkező mítoszok azonban néha tévhiteken alapulnak. 
A családból hozott női szerepfelfogások és hiedelmek makacsul tartják magukat, ráadásul keverednek a sajtóból, edzőtermekben, baráti társaságokban felszedett normákkal és tévhitekkel. 
Mindezekre rárakódnak a női élet különféle szakaszaihoz kapcsolódó társadalmi elvárások, előítéletek. 
A végére olyan helyzet állhat elő, melyben egy normális élettani folyamat is akár félelmetes, nehezen túlélhető purgatóriumként jelenik meg, amiben nőiességétől megfoszttatik és szikkadt öregasszonnyá alakul át a nő. 

Endokrinológushoz fordultunk, hogy tudományos alapon tegyünk rendet a menopauza hormonális változásaihoz kapcsolódó mitikus elképzelésekben. 

1. Aki korán kezd menstruálni, azt fiatalabb korban éri a menopauza is. 
 Ez alighanem népi megfigyelés, nincs ezt megerősítő kutatás. Átlagosan 51 éves kor körül következik be a menopauza, amit egy 5-8 évig tartó életszakasz, a változás kora, azaz a klimaktérium előz meg.

 2. Aki sok szóját fogyaszt, meg sem érzi a változókor kellemetlenségeit.
 A szójában fitoösztrogének, izoflavonok vannak, amelyeknek lehetnek ösztrogénszerű hatásai, pozitív és negatív irányúak is. Kifejezetten erre irányuló tudományos kutatásokat azonban még nem végeztek. 

 3. Hormonpótlást csak nagyon súlyos tünetek esetén javasol az orvos. 
 Attól függ, kihez fordulunk. Míg a nőgyógyászok szívesen kezelik betegeiket hormonkészítményekkel, addig a belgyógyászok – a lehetséges mellékhatások miatt – jellemzően óvatosabbak. Általában minél kisebb hormontartalmú, kombinált gyógyszereket ajánlatos alkalmazni. A hormonpótlás kockázatait illetően az endokrinológia jelenlegi álláspontja szerint öt éven túli használatnál 20-30 százalékkal emelkedik az emlőrák kockázata, a méhtestráké pedig 8-10-szeresére nő a csak ösztrogént tartalmazó gyógyszerrel összefüggésben. Épp ezért inkább kombinált (ösztrogén és progeszteron tartalmú) készítményeket szoktak felírni. Azoknál a nőknél, akiknek a méhét eltávolították, elegendő csak ösztrogént adni. A hormonkezelés elkezdésénél sokat számíthat az is, hogy a páciens mennyire érzi ennek szükségességét. A menopauza normális élettani folyamat, nem betegség. Ha az életminőséget jelentősen megnehezítik a tünetek, akkor ezeket érdemes enyhíteni. 

4. A hormonkezelés csökkenti a csontritkulás kockázatát is. 
 A hormonpótlás a legtöbb olyan tünetre jól hat, amely az ösztrogénhiány miatt jelentkezik, így például a nyálkahártyák, a hámszövetek és a haj elvékonyodására, illetve a csontanyagcserére is. Ugyanakkor a csontsűrűség csökkenésére speciálisabb, kevesebb mellékhatással járó szereket érdemes alkalmazni, a hüvelyszárazságra pedig hatékonyabbak a helyileg alkalmazható szerek (pl. krémek, kúpok). 

 5. A test elformátlanodik, elhájasodik, hiába minden torna és diéta. 
 Sajnos a hízás az életkor előrehaladtával gyakoribb. Pontosabban a zsír eloszlása változik látványosan: attól kezdve nem combra, fenékre híznak a nők, hanem hasra. Csökken az izomtömeg – ez többek között a növekedési hormon korral járó csökkenésével függ össze. Sporttal azonban valamelyest ellensúlyozni lehet ezeket a folyamatokat. Nem könnyű, mert azt, hogy a keletkező zsír ne a hasra rakódjon le leginkább, sajnos nem lehet befolyásolni. 

 6. Megsínyli a párkapcsolat, hogy a menopauza csökkenti a szexuális vágyat. 
 A libidó esetleges lanyhulása nem az ösztrogén-, hanem a tesztoszteronszint csökkenésével magyarázható, de ez nem törvényszerű. Sok nőnek inkább a hüvelyszárazság, illetve a test átalakulása miatti önértékelési zavarok csökkenhetik a nemi vágyát. A hormonális változások tehát legfeljebb áttételesen hatnak: a hüvely és a húgycső nyálkahártyája vékonyodik – ettől csökken a váladék mennyisége, könnyebben alakulnak ki fertőzések, diszkomfortérzés, illetve esetenként fájdalom jelentkezhet.

 7. Ha jön a változókor, oda a jó alvás. 
 A menopauza nem feltétlenül jár együtt álmatlansággal. A hormonális változások miatt ugyan előfordulhatnak rövidebb-hosszabb éjszakai hőhullámok, de ezekből még nem lesz álmatlanság. A rossz alvás inkább valamilyen pszichiátriai betegség – depresszió, szorongás – első tüneteként jelentkezhet.

 8. Csak a szív- és érrendszeri betegségekre genetikailag hajlamos egyéneknél nő az infarktus, stroke, magas vérnyomás és egyéb betegségek kialakulásának a veszélye. 
 Ez sajnos nem feltétlenül igaz. Az ösztrogén érvédő szerepe csökken a hormon mennyiségének fogyatkozásával párhuzamosan, ezért a nők 70 éves korukra épp olyan veszélyeztetettek lesznek e tekintetben, mint a férfiak. Az egészséges, fogamzóképes korú nőknél a koleszterinszintek optimálisak, míg a változókorban ez az egyensúly megbomlik: inkább a „rossz” koleszterin (LDL) termelődik, illetve nő az összkoleszterin-szint. Ez érelmeszesedésre hajlamosít, ami pedig emeli a vérnyomást. Hasonlóképpen hat az ösztrogén csökkenése a daganatos elváltozások kialakulására is, azáltal, hogy az ösztrogén nem tudja kifejteni antioxidáns hatását. Erre a rizikótényezőre azonban nem igazán lehet hormonpótlással hatni. 

 9. A változókorban megszűnik a női hormonok termelődése. 
 Ugyan az ösztrogénszint csökkenése egy idő után megáll, a hormonok mennyisége mégsem nullázódik le a szervezetben, hiszen nemcsak a petefészek termeli ezt a hormont, hanem a mellékvese és a zsírszövet is. 

 10. Ha már néhány hónapja kimarad a menzesz, nem lehet teherbe esni. 
 Ha elkezd elmaradozni a menstruáció, akkor is előfordulhat még peteérés, tehát nagyon ritka esetben teherbe lehet esni. Akkor mondhatjuk, hogy bekövetkezett a menopauza időszaka, ha már 12 hónapja nincs, és előtte is igen rendszertelenül zajlott a menstruáció. 

 + 1: A férfiklimax a feministák rosszindulatú elmeszüleménye. 
 A férfiaknál a tesztoszteron csökkenése okozhat kellemetlen tüneteket: elsősorban a libidó csökkenését, merevedési zavart, ingerlékenységet és csontsűrűség-csökkenést. A folyamat 50 éves kor körül kezdődik, de sokkal lassabb, emiatt a „férfiklimax” általában nem jár olyan erős, nyilvánvaló tünetekkel, mint női megfelelője. A férfiak életük végéig nemzőképesek maradhatnak. 

 (Forrás:hvg.hu)