Isten, ki élsz,
isten ki úr vagy,
Itt lenn a földön s
fönn a mennyben:
Add, hogy a drága, az imádott,
A szőke lány szeressen engem.
Add, hogy enyém legyen szívének
Minden szerelmes dobbanása,
Add, hogy ne sírjon soha másért
És ne nevessen soha másra!
Add, hogy örökké szomjas ajka
Csak az enyémmel forrjon össze,
Add, hogy a testét csókjaimmal
Csak én, csak én - más ne fürössze!
Add, hogy szemének tiszta kékje
Vigasztalón csak rám ragyogjon,
Add, hogy amellyel őt dicsérem,
A dal szívemből ki ne fogyjon!
Add, hogy a keblemen találja
A napsugár s az éj sötétje,
Add, hogy örökre hű maradjon
És senki tőlem el ne tépje!
Add, hogyha elmegy messze tőlem,
És jár akármi messze tájon,
A lelke hozzám visszavágyjon,
A lelke hozzám hazaszálljon!
Add, hogy e verset elolvassa
S ha elolvasta, hát megértse.
És add, hogy én is ott lehessek
Mikor azt mondja? "Csak azért se!"
