Irena Sendler
(1910. február 15. – 2008. május 12.)
"A földi létem értelme minden megmentett gyermek, akinek segíteni tudtam."
A második világháború idején vízvezeték szakértőként dolgozott
a varsói gettóban,
a varsói gettóban,
ám ez csak álca volt.
Zsidó csecsemőket és gyerekeket csempészett ki a táborból,
a szerszámos ládája aljában,
vagy egy nagy zsákban, a hátán.
vagy egy nagy zsákban, a hátán.
Nap, mint nap, dacolva a veszéllyel.
Volt egy kutyája, akit betanított, hogy ugasson,
amikor látja őt kijönni a tábor kapuján.
A kutya ugatása ugyanis elnyomta a gyerekek zaját,
így a náci katonák nem vették észre, mi történik.
Egy ideig... Mikor mégis rájöttek,
súlyosan megverték Irenat,
súlyosan megverték Irenat,
összerugdosták, eltörték mindkét kezét, lábát.
Addigra azonban már sikerült megmentenie 2500 gyereket.
Irena felépült, és a háború után segített a kiszabadított gyerekeknek
visszatérni a családjukhoz
(akinek még volt életben maradt rokona),
(akinek még volt életben maradt rokona),
vagy új családot keresett számukra.
Irenat Nobel-békedíjra jelölték,
de nem ő kapta meg.
de nem ő kapta meg.
Egy nő lelke, bátorsága,
emberségessége és szeretete életeket menthet.
emberségessége és szeretete életeket menthet.
Legyünk büszkék arra, hogy nők vagyunk!
